Az Országos Kék-túra
A 40 éves könyv alapján:
Amikor egy bükkszentléleki sítábor csendes estéjén kiteregettük az 1938. évi Szent István túra gyönyörű színes térképét, felötlött bennünk a gondolat, hogy ezt az egész Magyarországot átszelő, lefestett túravonalat részletekben is egyénileg is végig lehetne járni. Az elképzelést hamarosan tett követte. Kidolgoztuk az egyes résztávokat és a B. Lokomotív Turista Szakosztálya 1952-ben túratervének gerincévé tette ezen 852 kilométeres távnak – Tapolcától Tolvajhegyig terjedő – 25 szakaszból álló út végigjárását. Vígh Tibor sporttársunk nagyon szép kéktúra jelvényt rajzolt azok számára, akik megteszik a teljes távot, és díszes karjelvényt kapnak, akik 15 túrát már teljesítettek. Megindult tehát a nemes vetélkedés a hétről-hétre a Kék-túra útvonal egyes szakaszait jártuk. Elsőnek Horváth József sporttársunk igazolta sok egyéni túrájával az útvonal végigjárását, hisz külön túrajelentés, bélyegezések és a leírt szabályok betartása kötelező volt.
A Vasutas Természetjáró Társadalmi Bizottság már 1953-ban programjába iktatta a kéktúrázást és a teljesítők az évenkénti országos találkozókon, az igazolások bemutatása után, ünnepélyes keretek között megkapták a piros-fekete Lokomotív színekkel ellátott Kék-túra jelvényt. Jó turistatérképek nem lévén, hiányzott azonban a pontos útvonalvázlat, ami ezután a Szakbizottság keretein belül, Bokody József sporttársunk szerkesztésében – a túrázók nagy örömére – kiadásra is került. A 3 szakma „Törekvés” néven való egyesítése után a postás és közlekedési természetjárók is bekapcsolódtak a mozgalomba és közülük is sokan végigjárták a nagy utat. Az akkori Országos Szövetség vezetői kezdetben igen rossz szemmel nézték a háború előtti Szent István túra új formában való felújítását. Látván azonban a Kék-túrázás nagy népszerűségét, 1961-ben magukévá tették a mozgalmat és bizottságot is alakítottak Sütő-Nagy Attila (Pesti-Lok) vezetésével. Később kék-túra könyvet is adtak ki szöveges leírással és fényképekkel Thuróczy Lajos szerkesztésében. az idő múltával megkezdőd9ött az útvonal meghosszabbítása: az először Sümegig történt meg, azután Kőszeg és végül Velem község lett nyugaton a végcél. Az szombathelyi vasutak jóvoltából egy szép kis emlékmű is felavastásra került a Szent Vid képolna mögött. A Vasutas Szakbizottság 1978-ban a vasút és a Kék-túra útvonal keresztezésében, Badacsonytördemic állomás falán, – a kiliántelepi 25. Vasutas Természetjáró Találkozó alkalmából –helyezett el maradandó táblát a Kék-túra mozgalom beindításának emlékére és koszorúzott Trencséni Zsigmond vezetésével.
A Kék-túra útvonala kelet felé is módosult először a Nagymilicig, majd pedig Hollóháza lett a végcél. Jelenleg 1078 kilométer szerepel a Szövetség piros-fehér-zöld színű jelvényében a szintkülönbség pedig 26.380 méter. A módosításoknak megfelelően azután a MTSz adta ki a rendszeresen elfogyó Kék-túra füzeteket, jelvényeket, melyek ma már több mint 2500 természetjáró birtokában vannak, a kik teljesítették az utat. A Kék-túra füzet elismeri, hogy e mozgalmat a vasutasok kezdeményezték és 1988-ban, a Szent István túra újbóli bejárásának záróünnepségén Dobogókőn az MTSz méltatta dr. Vízkeletí László, Bokody József, Thuróczy Lajos és Forgó János alapítók érdemeit.
