A Vasutas Természetjárók Szövetsége hagyományos Vicinális túrájának célpontja a Közép-magyarországi régióban a Gödöllői dombság volt.
A beharangozott kellemes kora nyári időjárásnak és nem utolsó sorban a túrakiírásban szereplő célpontoknak köszönhetően szép számban gyülekeztünk a Keleti pályaudvaron szombat reggel. Gödöllő vasútállomáson tovább gyarapodott csapatunk az autóval érkezőkkel, így 62 résztvevővel indult a túra.
A túra kezdetekor Rósa László túravezetőtől rövid visszatekintést kaptunk a Vicinális túrák történetébe – ez volt az ötödik ilyen jellegű túra- majd az igényesen felújított Királyi Váró meglátogatásával kezdődött a túraprogram.
Itt rövid ismertetőt kaptunk az épület és a királyi utazások történetről majd megtekintettük a felújított épületben berendezett közlekedés és helytörténeti kiállítást.
A Monarchia hangulatát a kávézó nagyon finom Monarchia rétese idézte, amely sokakat elcsábított egy kis falatozásra.
Túránk következő célpontja Gödöllő híres vackorfája volt, az Egyetem botanikus kertjében, amely nemrég az Év Fája szavazáson a második helyezést érte el. A 280 éves vackorfát csak a Botanikus kert bejáratától szemlélhettük (zárva volt a kert) de így is impozáns látványt nyújtott.
A „kertek alatt” folytattuk utunk megcélozva a kék jelzést, amely túránk következő célpontjához az Erzsébet pihenőhöz vezetett. Kellemes már-már kora nyári időben róttuk a kilométereket és csodáltuk az egyre sűrűbben felbukkanó tavaszi virágokat. A virágzó galagonyabokrok illata már igazi tavaszt idézett, habár az erdő még alvó képét mutatta.
Jól időzítve épp ebédidőre érkeztünk az Erzsébet pihenőhöz Sisi kedvenc pihenőhelyéhez. Előkerültek a zsákokból a jobbnál-jobb édességek, piték, kókuszgolyók, amelyek elfogyasztása után újult erővel a Juharos gerincén leereszkedtünk Máriabesnyőre, túránk utolsó állomására. Élveztük a tavaszi napsütést, a madárdalt, egymás társaságát.
Máriabesnyőn vezetéssel meglátogattok a kegytemplomot. A templom történetén túl sok apró érdekességet megtudtunk a Grassalkovichokról és a kapucinus barátokról is.
Vonatunk indulásáig még elég időnk maradt, hogy a gödöllői temetőben nyugvó Gróf Teleki Pál sírjánál is tiszteletünk tegyük.
Túránk kissé hosszabbra sikerült, mint a kiírásban szerepelt, de úgy tűnt, hogy senki nem bánta meg, hogy szombati programnak ezt választotta.
Egy tartalmas, emlékezetes túra élményével szálltunk vonatra és jó hangulatban érkeztünk vissza a Keleti pályaudvarra.
Szentgyörgyi Magdolna
A beszámolóhoz tartozó linkek:
