A Zsuzsi vonat Magyarország légrégebbi keskenynyomtávú vasútja.
1882-ben adták át az első szakaszt Debrecen és Nyírmártonfalva között. A 21,4 km-es szakaszt Debrecen városa a Guthi erdőben zajló fakitermeléshez építtette meg. Az első fatüzelésű mozdony a Zsuzsi nevet kapta. Innen ered a vasút elnevezése is.
1924-ben megépült a Nyírmártonfalva – Guth közötti szakasz, így a teljes hossz már 25,9 km. Következő évtől megindult a személyforgalom, vele együtt a környező tanyákról a termények piacra szállítása is.
1926-ban bővült a Guth – Angyaltelek, majd az Angyaltelek – Turistaház szakasszal. Ezt követően megindult a turistaforgalom is.
1937-től további vonalhosszabbítások következtek. A Turistaház – Megyehatár, a Megyehatár – Nyírlugos, majd 1950-ben a Nyírlugos – Nyírbéltek között. A vonal hossza így már 48 km lett.
1961-ben a 950 mm-es nyomtávról 760 mm-esre építették át. A vonatok mindig zsúfoltan közlekedtek, ennek ellenére 1977-ben megszüntették.
A tanyasiak közlekedése nincs megoldva, a tanyák elnéptelenedtek, Debrecen friss hazai gyümölccsel, zöldséggel, stb való ellátása megcsappant. A vasúti síneket felszedték a Hármashegyaljáig, és Úttörő Vasút néven közlekedett tovább.
1995-ben a Debreceni Közgyűlés a megszüntetése mellett döntött, de a Zsuzsi Erdei Vasút Baráti Kör és alapítvány megmentette a vasutat, és 1996-tól Zsuzsi Erdei Vasút néven tovább üzemelteti.
Hármashegyaljáról, a kisvasút korábbi nyomvonalát követve Halápig gyalogoltunk el, ahol buszra szállva jutottunk haza.
Boldizsárné Tőrök Mária
